2010. február 23., kedd

A hétvégi termés

Hétvégén szervezett csapatokban bebitangoltunk a Pest... -be! Ulver koncert, A38. Sok fotó készült, egyiken sem szerepeltünk. Csak mindegyiken a zenekar. Szégyen! Kénytelen voltam rekonstruálni az eseményt néhány kattintás kedvéért. Így néztünk ki:

 

Mindenki láthatja, milyen vadul nyomtuk. A képen szerepel még Szilvi, Viktor, és Rupert. Én vagyok a szőke, zöld szemű lány. A háttérben pedig az Ulver NEM látható.

                                     

Ez a kép azt mutatja be, ahogy a babám udvariasan imád. Nem tiltakozom ellene. Ilyen volt a koncert.
Másnap mindenfélét összesütöttem, és kártalanítottam magam némi teával. (Kártalanítottam... enyhe túlzás, jó volt a koncert.)

Rumos Fűszertea


A pánikteám. Takarításhoz használtam egy éve valami hasonlót. Forró, és motivál. Ha ezt szürcsölöm, végképp hidegen hagy a tény, hogy gumikesztyű használata mellett is folyékonnyá válik a körmöm a tisztítószerektől.

Hozzávalók:
   Ánizs
   Fahéj
   Szegfűszeg
   Friss rozmaring
   Friss menta
   Zöldtea
   Aromák: Citrom és vanília
   Édeske
   Citromlé
   Rum!

Tartsunk ott, hogy már felforrt a víz, és levettük a tűzről. Előbb a fűszereket és a teát teszem bele. Utána a leveleket, az aromákat, és a rumot. Leszűröm, és kancsóba töltöm. Mehet bele az édeske, és a citromlé. Ütemesen adagolom, és a hangulat a tetőfokára hág.

Csillagok mindenütt!

Der Vater, die Mutter. Der Hammer, die Waschmaschine. Der Sütemény, die Sütemény. Grossartig!
Hagyományos vajas keksz ánizzsal. Ez volt az eredeti terv, de jött ez a tea, és elrontott mindent. Meghozta a kedvemet, és az étvágyamat is. Ha így folytatom tovább, lehet, befigyel egy pár kiló. 
A der Sütemény zöld lett. Nem kék, de a babámnak teljesen mindegy. Az ánizs mellett zöld őrölt kardamom van benne. Az ő csaja pedig a die Sütemény. Rózsaszín. Nahát, az alkohol milyen kiszámíthatóvá tesz. Szintén ánizzsal fűszereztem, csak itt a szegfűszeg lett a kiegészítő íz. Egyiket sem édesítettem túl, szerettem volna őket édes ételekkel körbevenni. Szerettem volna? Barátom, ez már megtörtént.



A zöld csillagok között tejszín, melynek peremén akácméz csillog. Yumm! Aki ezt megeszi, biztosan bekrepál. Nem is tudom mennyi időre kellett kikapcsolnom az agyamat ahhoz, hogy megvegyem a boltban hozzá a "light" habot, attól az ötlettől vezérelve, hogy ez azért biztosan számít valamit. Nem számít semmit. Mint amikor valaki Diet Coke-ot kér a krumplihoz, meg a hamburgerhez, nem?
A rózsaszín csillagnál azt gondoltam, okosabb leszek majd. Nem lettem. Ez az összeállítás kesztyűt hajít a diéta arcába, lelövi mint egy kutyát, és a hullájára köp dacosan. Íme, a gyilkos:



Mindenki láthatja, miből is van. Alma, eper, rozmaringlevél, eddig rendben. Itt jön a csúnyaság: tejszín, méz, jóféle holland kakaópor, és azok az átkozott csillagok. Ó, Uram, végy magadhoz engem!

Ezeket butultam össze a hétvégén, remélem tetszetős.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése