Napfényes Reggelik

A reggel fénypontja valahol a szemspirál és a rúzs között található. Piros és fehér és sárga és elég ahhoz, hogy az ember lánya ne igényeljen ebédig több motivációt, és hogy a reggeli keksz utáni sóvárgásomat enyhítse. Hölgyeim és Uraim, szeretném bemutatni a nagyon attraktív partneremet.

A Reggelim

  

Mit mondhatnék róla, nagyon finom, és gyorsan elkészül. Láthatóan nincs túlbonyolítva. Általában úgy fogyasztom, hogy kikészítem magamnak az asztalra, kicsit várok, tevékenykedek, aztán váratlanul betoppanok a konyhába, és meglepődök, felkiáltok (persze csak úgy csinálok, mint aki felkiált), hogy ki volt az a kis tündér aki csinálta nekem ezt a finomat? Így megvan reggelre a meglepetés, a barátságos köszönet, és a motiváció egész napra. Ami még aranyos, hogy látszom a kanálban. 

 

A Kávé az egy olyan dolog, mint tudjuk, hogy kell. Mégpedig rögtön. Azért arra van időm, hogy tejet habosítsak. A kofféban egyébként vaníliaaroma van. A Hab pedig önmagában smafu. Mindig kell rá valami, ezúttal fahéj, és kókusszirmok. Next.

 

Kukoricapelyhek, és finom-finom kandik. Nyamm. Ha van időm, külön kiválogatom kandírozott gyümölcsöket. Készen is lehet jó válogatásokat kapni, de ezt mindenki tapasztalta, aki kedveli az ilyesmit. Általában van benne papaya, kókusszirom, banánchips, ananász, és mindenféle halálra rémített szőlőszem. Ezt szoktam kiegészíteni áfonyával, vagy eperrel, vagy ha végképp elborul az agyam, akkor mindkettővel, és még mangóval, és sárgadinnyével. Mehet rá a tejci. Aki depis, nyomassa!