Első bejegyzés helyett

Kissé megilletődötten ülök itt. Mindenkinek ilyen nehéz az első pár szó?

Tapasztalataim szerint az első bejegyzés általában indoklás. Miért fontos nekem a főzés, mit kelt bennem egy íz, egy szín, vagy egy illat, mi az oka annak, hogy ezt meg szeretném osztani másokkal. Próbálok válasz kreálni abból, hogy: ömpf, hö ömpf!

Először nem a főzés volt fontos, hanem az evés. A mennyiségi természetesen. A családomban mindenki "nagyevő", nem szeretjük, ha egy étkezés úgy ér véget, hogy nem durran ki a hasunk. Nem vagyunk finnyásak, mindent megeszünk. Mindent!

A változást a költözés hozta meg. Előbb lettem kezdő háziasszony, minthogy feleszméltem volna. Lassan ragadtam lábost, ennek ellenére hamar rákaptam a főzőcskére.Idővel egyre nagyobb szerepet kapott a minőségi táplálkozás, kilátásba helyeztem egy diétát is. Sikerült legyűrni a kilókat, a bennem élő "nagyevőt" viszont nem. Úgyhogy most diétás köntösben próbálom enni azt a bizonyos mindent.

Na, akkor: blog. Akaromakaromakarom- gondoltam magamban bátran. Miután lenyugodtam, volt szerencsém belenézni néhányba, és hűha. Kissé elbizonytalanodtam. De mivel: akaromakaromakarom, ezért talán most bele is kezdenék.  Nem állok betonlábakkal a konyhában, és az ételfotózást is csak tanulgatom, de nagyon remélem, hogy hamar felnövök a feladathoz, és hasznossá tudom tenni magam mindazok számára, akik hozzám hasonlóan mindig éhesek.