Csirkenyársak a vandál énnek

Szegény- szegény kis Sörölmöm. Nem tudja azt, hogy mi a jó neki. Elmondanám. A kézzelevés. Nem véletlen az, hogy aki megindul ezen az úton, az jobban végzi a munkáját, élményesebben társalog, családjával türelmes, kitartóan gondozza a bukszust. És kérem, azért, mert tudja jól ,hagy valami aznapra még van neki. Amit szétkaphat. De nem ám csak úgy. Saját kezüleg intézheti el!
Az én emberem ezt nem komálja. Nem eszik meg ilyesmiket, hogy csirkecomb például. Ez nincs rendjén. Közbe kell lépnem, mint mindig.

Karóbahúzott Csirkemell

Egyszerű, haver! Vagdalni, Sózni, karó, pác, süt, meg minden. 

Hozzávalók:

   2 szépséges csirkemell

   Olivaolaj

   Só 

   Bors

   Koriander

   4 gerezd okhagyma

   1 szár friss rozmaring

   100 g apróburgony

   100 g lilahagyma

A csirkemelleket vastag csíkokra vágjuk, sózzuk,  felnyársaljuk. Ahogy tetszik. A fűszerekből, a fokhagymából és az olajból pácfélét készítek. Ebben a husi ússzon kissé. Egy órát mondjuk. Utána tűzálló edényt ragadok, és apróburgonyát teszek bele, meg lilahagymát. Ráfektetem a nyársakat, és nyakonöntöm páccal. Sütöm, amíg pontosan olyan nem lesz...mint amilyennek elképzeltem. Utána serpenyőben meg lehet pirítani minden kis szereplőt. És máris lehet kézzel enni.

És akinek a kézzelevés nem tetszik, az menjen a fenébe.